Szerelmemnek
Írta: Fujt Ernesztin

Te vagy a mindenem,
Te vagy az életem,
A szerelem és a költészet Te vagy nekem,
A múzsám akiért érdemes élnem,
s a lét amiért érdemes élni.

A szívem védtelen,
A szív helyett jó,
hogy nem parancsol az értelem.
Mindennapi csoda mely részemül jutott,
rám találtál és együtt vagyunk boldogok.

Álmaimban is áldom azt a napot,
amikor a pillantásunk összetalálkozott.
Te az első pillanatban tudtad,
és biztos voltál benne,
hogy így leszünk boldogok.

Vágyakozás a kötelék köztünk,
Amiről álmodoztunk, ábrándoztunk,
és a kölcsönös öröm lett a részünk.
Emlékszel? - a sokadik vágyakozás,
s a mai napig is ebben élünk.

Azóta is egymásba karolva,
Visz minket az élet tovább az úton,
mely megköttetett egy gyönyörű napon,
kívántuk és megadatott,
hát őrizzük ezt az érzést mindennél jobban.