Emlék
Írta: Fujt Ernesztin

Szeretni igazán,
mond tudnál-e még?
Vagy kihunyt a szívedben
minden fény?
A csillagunk már nem ragyog,
odafent az ég peremén.
De ne feledd,
a szív sohasem felejt.

Mond, hogy szerettél,
s szívem megnyugszik.
Értelmet kap,
ezernyi édes szó,
tett és gondolat.
Őrizz engem,
mint gyönyörű emléket,
mely a szívedben maradt.

Indulj, fuss, rohanj
a boldogság felé.
Szívedet, lelkedet tárd ki,
én is boldog leszek,
amikor majd látom,
hogy a boldogság kopogott
be lelked ajtaján
s szíved otthonra talált.