Szerelmi álmaink

Írta: Fujt Ernesztin

Szerelemre dobbant a szívünk,

boldog örömtáncot járva,

Két egykor idegen lélek,

lángra lobbant s ébren álmodik.

Szívünk, lelkünk összeforr,

szeretetről, szenvedélyről dalol.

A sors mint varázslat,

zenél a szív, dalol a lélek,

egymást óhajtva szerelmet vall két lélek.

A csodák útjára léptünk,

álmodunk, sóvárgunk,

a nagy szerelemre vágyva. 

Köszönöm a sorsnak, 

hogy melléd sodort az élet.

Veled minden napom ünnep,

szeretni és szeretve lenni

mindig jobban és jobban,

ahogy a szívünk egy ritmusra dobban.

A hátralévő életem neked adom,

a szívemet a szívedbe rakom.

Két szerelmes szív dacol az idővel,

s tudja, hogy elérte a végtelent.

Lennék én lágyan simogató szellő,

új életet hozó felhő. 

Ölelésed, mámorító szavaid

biztonságos menedék

szerelmi álmaink otthona.