Rám találtál.
Írta: Fujt Ernesztin

Szívünk egymásra talált,
édes érzés mi hatja át.
Kerestelek, kerestél engem.
Itt vagyok és csak rád vártam,
hajnalban és és az esti éjszakában,
hogy egyszer megérkezel,
s azt mondod itt vagyok.

Nem mész el soha többé,
karod átölel,
szívem a szívedhez ér,
lelked a lelkemben él.
És egymásnak élhetünk,
boldogan nap mint nap.
Ennél többre sohasem vágytam,
hogy végre én is rád találtam.

Őrizzük hát,
mint valami kincset.
Vigyázzunk rá,
óvjuk teljes hittel,
amit a sors megadott,
becsüljük nagy szeretettel.
Mert a gyémánt csillogása,
ehhez az érzéshez fel sem érhet!