Boldogság volt.

Írta: Fujt Ernesztin

Hiányzol. Hiányod a szívemben él,

s meghajol minden kedves szavadért.

Átölel az édes emlék,

de jó volna, ha mindig így lennénk.

Csüngenék szavadon mint egy gyermek,

Kit a csoda mint édes álom, meglep.

Tiszta szívemből szerettelek téged,

s ez felért mindennel érted.

Hulló csillag voltam néked,

mindig megújuló édes pillanat.

Az örökkévalóságot hoztad el nékem,

szeretetem elkísér téged míg élek.

Az igaz szerelem lángra lobbant,

mindig új csíráját hozza el.

Békét teremt a szívemben,

mert az igaz szerelmet hozta el.