Szegénység a szívben                 
Írta: Fujt Ernesztin

Elfelejted, hogy a szegénység nem csupán pénzben,
gazdagságban rejlik?
A szív szegénysége mindent felülír,
amikor nincs képességed a szeretetre.
Játszod, színleled az életet,
s azt hiszed minden rendben van így?

De egyszer eljő az idő és jön az elszámoltatás,
mikor számot kell adj arról,
hogy életed teljes volt-e és csodás?
Volt-e benne igazi szívből jövő gazdagság?
S akkor mit felelsz?
Élted csak az életed?

Volt hit, remény, de igazi vágy sohasem?
El illan az élet, s csak a röpke perc marad.
Felüti fejét a fájdalom a sok játék miatt,
s az igazi öröm, ami mind elmaradt?
Az élet alkonyán a lemenő nap sötétre vált,
Aztán későre jár minden és az idő végleg elszaladt.

Szerelemre hívsz
Írta: Fujt Ernesztin

Édes álmok, rejtett vágyak,
Hív a vágyad, hív az ágyad.
Mosolyod arcomat tükrözi,
örömöd, örömömet élteti.

Csak mi ketten, gyönyör és kéj,
Az érzés a szívemig ér,
Bennem lüktetve él,
S majd megőrül egy csókodért.

Hagyd, a nász had dobogjon,
Mint fáklyaláng lobogjon,
Minden vágy had tomboljon,
Akaratunk eggyé válva oldódjon.

Nevedet suttogva                          

Írta: Fujt Ernesztin

Amikor a nap sugara felkel,

hajnali pírt a horizontra fest,

a veled ébredő lelkemen,

nevedet suttogva ébredek.

Szívből jövő csintalan halk mosoly,

tekintetemben a boldogság,

fel csillanni látom szemed sugarát,

s élvezem minden édes pillanatát.

Meztelen a lelked, álarcod leveted,

valódi éned szépségét látom, 

amely minden rosszat elfeled,

tested s lelked épít és rabul ejt.

Élet ösvény.

Van, hogy a fellegekben jársz,
máskor a pokol tornácán állsz,
hiszen az élet ösvénye tüskékkel ékelt.

Fujt Ernesztin

Átutazók.

Csak átutazók vagyunk itt-e Földön,
végleges otthonunk nincs,
vendégként éljük életünk.

Fujt Ernesztin

Sárguló levelek
Írta: Fujt Ernesztin

Őszbe szökött már a nyár,
az avar sárguló színre vált.
Bronz és barna az ősz hatalma,
a nyári emlék nem vár vissza már.

Őszbe fordult már a nyár,
nem lesz ki majd hazavár.
Elrepült a tavasz, a nyár,
s vele minden messze szállt.

Őszbe tért meg már a nyár,
s tavasz újra eljön, csak várj.
Remény kell és érzed már,
hogy a szíved s a szívem visszavár.

Valóság

Álmot látni,
hogy valósággá váljon,
az már nem csak álom.

Fujt Ernesztin