Álom volt.                         
Írta:Fujt Ernesztin

Álom volt csupán,
minden érintés és gondolat,
csalfa csalóka álom,
s az élet mily kegyetlen,
s olykor csak merengés tud lenni.
S már-már elhiszed, hogy az álom,
valósággá is tud lenni?

S jön az ébredés,
sok átvirrasztott éjszaka után,
s rájössz, hogy az elméd,
játszadozott csupán,
remélte, hogy jön egy nap,
mely minden vágyadra
megoldást ad.

Most révedezel az elmúlt időn,
s minden perc mint homokszem,
pereg tova,
s mily álom volt is az,
melyben a vágy,
hogy tudja álcázni önmagát,
s hogy a valóság mennyire ostoba.

De minden ébredés fáj
s elmereng az érzés felett,
hogy mennyire vágytál rá,
egy-egy boldog percre,
ami aztán el nem jön soha,
és ébren álmodni volt a legszebb,
s az idő majd száll tétován tova.